Hivatalos név: Keresztes hadjáratok

Világegyetem: 616-os Föld 

Helyek: Jeruzsálem, Közel-Kelet, Egyiptom, Európa, Szent Római Birodalom, Bizánci Birodalom

Mások: Templomos lovag , katolikus egyház

Áttekintés

A keresztes hadjárat a katolikus egyház által szankcionált vallási háborúk sorozata, amelynek fő célja a Szentföld visszaszerzése volt a muszlim uralom alól.

Események

1144-ben Bennet du Paris Akkabában járt, és a mitikus Örök Fáraó Sírját kereste, ám óriási homokvihar tört ki, amely miatt Paris majdnem meghalt. Az órákig tartó homokviharban egy hang szólt Parishoz, hogy hajlandó-e kockáztatni az életét, hogy hatalmas erőre tegyen szert. Az igen válasz után megmutatkoztak Paris mutáns erői.
Nur teleportálta Parist a hajójára, és elnevezte Exodusnak.
Később Nur, azaz Apokalipszis, megparancsolta Exodusnak, hogy pusztítsa el az ebbe az időbe visszautazott Sersit, Fekete Lovagot és Eobar Garringtont, de Exodus megtagadta a parancsot, és hamis istennek titulálta Nurt.

Nur büntetésül bezárta Exodust a svájci Alpok egyik rejtett barlangjába és kómába helyezte őt.
A keresztes lovagok a hadjáratuk során megkísérelték megtámadni Wakandát is, de nem voltak képesek legyőzni az apró afrikai nemzetet.

1187-ben Jeruzsálemet Szaladin meghódítja. Anglia uralkodója, Oroszlánszívű Richard hadsereget toboroz a város visszafoglalására. VIII. Gergely pápa, hogy még jobban megerősítse a keresztesek bátorságát, felszólítja őket, hogy űzzék ki a muzulmánokat a Szentföldről. Richard király lovagjai között Eobar Garrington volt a korszak Fekete Lovagja.

1189-ben Adam Destine csatlakozik a keresztesekhez, és harcol Jeruzsálem visszahódításáért.

1191-ben Richard király elküldi a Fekete Lovagot az Egyiptomban tartózkodó Szaladinhoz, hogy az ott bebörtönzött foglyokkal térjen vissza hozzá. A Lovag nem volt képes időben visszajutni királyához, így II. Fülöp, az osztrák Leopold és Monferrat Konrád meggyőzték Richardot, hogy 2700 rabot élve égessen el. A Fekete Lovagot vad harag öntötte el ezt megtudva, tette miatt rá is támadt a királyra, de nem volt képes megölni, ugyanis tudta, hogy akkor megváltoztatja a történelmet.
Később egy Sabbah nevű misztikus tanokkal foglalkozó férfi megbetegítette Richard királyt, de a Fekete Lovag megmenti őt. John Presterrel le is buktat utána egy összeesküvést is. Azonban Richard elrendeli a Fekete Lovag elűzését, a későbbiekben aztán nem volt szó a történelemben a Fekete Lovagról.

Ugyanebben az évben Richard újra megbetegszik, és megkéri a Lovagot, hogy ölje meg Szaladint, mielőtt ő meghalna. Ekkortájt Garrington és Whitman szellemei küzdöttek a Lovag testének irányításáért. Garrington meg akarta ölni az ellenséget, míg Whitman tudta, hogyha ez megtörténik, akkor megváltozik a történelem. Whitman azt is megakadályozta, hogy a szír Rashid ah-Din megölje Szaladint, ahogy azt is, hogy Szaladin utána elfogja és bezárja őt. Richard végül váltságdíjat fizet a Lovagért, aki még sok évig a király szolgálatában állt.

1192-ben Richard király seregei újra Szaladin ellen indultak Egyiptomba. Szaladin csatlósai bekerítették az angolokat, de egy El Alemain nevű lovag megmenti őket. Ő Sir John O'Dare testvére volt, akinek csapata pestisben halt meg, mialatt Egyiptom felé haladtak. Testvére halála előtt még megígéri neki, hogy harcol Richardért. A király elnevezi El Alemaint Keresztelőnek, aki többször megmenti az uralkodót merénylőktől, például Guy de Montforttól is, de más lovagok megmentésében, ahogy Sir Quincyében is, szerepet játszik.